Fontos-e a rendszeres mozgás az idegrendszer szempontjából a szenior korban?

Fontos-e a rendszeres mozgás az idegrendszer szempontjából a szenior korban?

(Szerző:Pótáné Lázár Mária pedagógus-testnevelő, népművelő, diplomás coach, elkötelezett természetjáró és életmód mentor)

Rendszeres mozgás az Idegrendszer szempontjából a szenior korban is fontos

Ahogy idősödünk, az agy és az idegrendszerünk is változik. Az idegsejtek száma és kapcsolódása csökkenhet, ami hatással lehet az agyi funkciókra és a kognitív képességekre. Azonban jó hír, hogy a rendszeres mozgás rendkívül fontos szerepet játszhat az idegrendszerünk egészségének megőrzésében és javításában.

A rendszeres mozgásnak számos előnye van az idegrendszerünkre nézve. Itt van néhány szenior korban gyakran előforduló betegség, amelyeket a rendszeres mozgás segítségével akár meg is lehet előzni.

1. Alzheimer-kór: Az Alzheimer-kór a memóriazavarok és a kognitív hanyatlás egyik leggyakoribb oka az idősebb felnőtteknél. A rendszeres mozgás képes csökkenteni az Alzheimer-kór kockázatát. Kutatások kimutatták, hogy az aktív életmód, beleértve a kardióedzést és az erőnléti tréninget, javíthatja a kognitív funkciókat és csökkentheti az agyi elváltozások kialakulásának kockázatát.

2. Parkinson-kór: A Parkinson-kór az idegrendszer progresszív degeneratív betegsége, amely a mozgás koordinációját és a testtartást befolyásolja. A rendszeres fizikai aktivitás, beleértve az aerob edzéseket és az egyensúlyfejlesztő gyakorlatokat, segíthet lassítani a Parkinson-kór progresszióját és javíthatja a motoros funkciókat.

3. Szorongás és depresszió: Az idős korban a szorongás és a depresszió gyakori mentális egészségügyi problémák. A rendszeres mozgás, különösen a kardióedzés, segíthet csökkenteni a szorongást és a depressziót, mivel serkenti az endorfinok, az ún. boldogsághormonok termelését. Emellett a mozgás társasági tevékenység is lehet, ami segíthet az izoláció és a magány érzésének enyhítésében.

4. Szív- és érrendszeri betegségek: Az idősebb korban a szív- és érrendszeri betegségek kockázata megnőhet. A rendszeres kardióedzés, mint például séta, úszás vagy kerékpározás, erősítheti a szív- és érrendszert. A testedzés segíthet csökkenteni a magas vérnyomást, a koleszterinszintet és a szívbetegségek kockázatát. Rendszeres testmozgással javítható a vérkeringés és a szívizom egészsége, valamint növelhető a szív teljesítménye és a kitartás.

Fontos megjegyezni, hogy a rendszeres mozgásnak nem kell intenzív vagy kimerítőnek lennie. Már egy mérsékelt intenzitású aktivitás, például a séta vagy a könnyű kerékpározás is jelentős előnyöket hozhat az idegrendszer szempontjából.

Tudományos kutatások alátámasztják ezeket az előnyöket. Erickson és munkatársai (2011) tanulmánya például arra utal, hogy az edzés növelheti az agy területeinek méretét, különösen a hippocampust, és javíthatja a memóriafunkciókat. Ahlskog és munkatársai (2011) vizsgálata kimutatta, hogy a rendszeres, intenzív testmozgásnak lehet neuroprotektív hatása a Parkinson-kór esetében.

Összességében tehát a rendszeres mozgás rendkívül fontos a szenior korban az idegrendszer szempontjából. Nemcsak segít megelőzni bizonyos betegségeket, mint az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór, hanem javítja a kognitív funkciókat, csökkenti a szorongást és a depressziót, valamint erősíti a szív- és érrendszert. Emellett a mozgásnak számos egyéb pozitív hatása van az egészségre és a jóllétre. Tehát érdemes rendszeresen mozogni és aktív életmódot folytatni az idegrendszerünk és általános egészségünk megőrzése érdekében.

Kiemelt szerepe lehet a túrázásnak

A túrázás kiemelt szerepet játszhat bizonyos betegségek megelőzésében és kezelésében a szenior korban. Az alábbiakban néhány okot sorolok fel, hogy miért lehet a túrázás különösen előnyös:

1. Kardiovaszkuláris egészség: A túrázás aktív kardiovaszkuláris tevékenység, amely erősíti a szív.érrendszert, segíthet csökkenteni a magas vérnyomást, a koleszterinszintet és a szívbetegségek kockázatát.

2. Légzési kapacitás: A túrázás során a mélyebb légzéssel és az oxigénbevitel növekedésével javul a tüdőkapacitás. Ez elősegíti az oxigén és tápanyagok hatékonyabb szállítását az agyhoz és az idegrendszerhez.

3. Izomzat erősítése: A túrázás során a lábak, a törzs és az alsó test izmait intenzíven használjuk. Ez segít fenntartani az izomtömeget és az erőt, ami fontos az egyensúly és a mobilitás fenntartásához.

4. Mentális egészség: A túrázás a természetben történik, ami kedvező hatással van a mentális egészségre. A friss levegőn való tartózkodás és a természet szépségének élvezete stresszcsökkentő hatással bír, segít csökkenteni a szorongást és javítja a hangulatot.

5. Koordináció és egyensúly: A túrázás során a változatos terepen való közlekedés fejleszti a koordinációt és az egyensúlyt. Ez segít megelőzni a sérüléseket és fenntartani a jó testkontrollt.

Fontos megjegyezni, hogy a túrázás alkalmazkodtatható az egyéni képességekhez és szintekhez. A szeniorok számára ideális lehetőség lehet a könnyű vagy közepesen nehéz túrák választása, amelyek megfelelnek az egészségi állapotnak és a személyes preferenciáknak.

Az említett előnyökön túl a túrázásnak számos egyéb pozitív hatása is van, például a szociális kapcsolatok erősítése, a természet közelsége és az élmények gazdagsága. Tehát, ha lehetőség van rá, érdemes kipróbálni és beiktatni a túrázást az életmódunkba.

 

Szakirodalom:

- Erickson, K. I., et al. (2011). Exercise training increases size of hippocampus and improves memory. Proceedings of the National Academy of Sciences, 108(7), 3017-3022.

- Ahlskog, J. E., et al. (2011). Does vigorous exercise have a neuroprotective effect in Parkinson disease? Neurology, 77(3), 288-294.